MERAPI

Hadd mutassam be a kis "házi" vulkánunkat...

Nem is olyan kicsi! 2911 méter magas, és lélegzetelállító!

Minden reggel azzal kezdem a napomat, hogy kimegyek az erkélyre és megnézem, mennyire felhős az ég, azaz mennyire lehet látni a Merapit. Hiszen ha tiszta az égbolt, látjuk a vulkánunkat! És ez ahányszor megtörténik, annyiszor csodálkozok el újra és újra...

Az erkélyről...

És amúgy...

Egyelőre csak a Merapi lábánál voltam, hiszen ránk köszöntött az esős évszak, azaz a monszun, és nem indítanak ilyenkor túrákat a csúcsra. De ami késik, nem múlik...

Addig is beértem a romok közti motortúrával, Barry-vel, egy jakartai baráttal. A látvány bizarr módon szépnek nevezhető, de tudván, hogy hány település és ember halálának nyomában jártunk, összeszorult a torkom. Azt hiszem, a képek magukért beszélnek.

Vicces módon, a vulkán lábánál lévő viszonylag ép faluban, ahonnan a túra indult és ahol véget ért, összefutottunk a guruval...

És kezdődött a pózolás. Mert hát, "pózolj guruval"! Ő kezdte... ;)  

Pinta és Barry

A guru