2012. november 8., csütörtök

ÚJRA ITT-HOL...

Itt.
Hol?
Magam sem tudom.

Lassan másfél hónapja újra Indonéziában vagyok.
Szokás szerint pörög az idő mint valami őrült gépezet egy olyan országban, ahol az idő, mint olyan, nem létezik. Nem is értem ez hogyan működik. De csak úgy szalad, repül!

Szeptember közepén érkeztem.
Az első hetek házkereséssel teltek. Igen, sokan kérdezik, miért akar valaki elköltözni a palotából. Nos, a nagy szoba szüksége győzedelmeskedett a kényelmi szempontok felett. De bevallom, sokkal otthonosabb a mostani házunk, hiába nincs benne flinc-flanc, nyugati fürdőszoba vagy illemhely, csak egy lavor meg a pottyintós. Van viszont nagy tér, rengeteg növény, és afféle falusi hangulat. Persze ez sokszor nehézséget is okoz, hiszen nem nekünk találták ki az itteni konzervatív szabályrendszert, na de erre van a magyar vér; krízishelyzetben nő a kreativitás. No meg az ausztrál és indonéz ember is hasonlóan kreatív, úgyhogy idővel megtaláljuk a kiskapukat. Ettől eltekintve maga a szomszédság nagyon cuki, egy néni már lassan családtaggá fogad, folyamatosan gyümölcsökkel lát el, én sült banánnal háláltam meg a kedvességét, amit rögtön újabb adag étellel honorált. Pár nap múlva pedig beállított az originál sült banán hozzávalóival, hogy tökéletesítse tudásomat. Szó szerint zabálnivaló. 
A szobám jóval tágasabb, na nem egy Műcsarnok, de elfér benne egy méteres vászon a festéshez. Bár pont itt van a probléma. Megvan a tér a festéshez, de még csak egy félkész képem van, hiszen folyton történik valami. 
Tíz napra elvonultam szerzetesnek egy meditációs kurzusra, ahol megtapasztalhattam elmém kaotikus valóságát, majd pár nap itthonlét után, csak hogy meglegyen a kontraszt, egyből egy zajos forgatáson találtam magam. Nemsokára a nemzeti televízióban vigyorog a bulé fejem. Ez több, mint vicces. Na de ezekről külön fogok beszámolni.
Ma újra Yogya-ban vagyok, meghívókat küldözgetek a közelgő pesti aukcióra (http://downegyesulet.hu/aukcio2012), és meghívókat mondok le az itteni barátoktól akik ebédre, vacsorára, meg csak úgy találkozásra invitálnak. Nem, erőt veszek magamon és nem megyek sehova. Terv szerint beszámolok nektek az eddig történtekről, aztán pedig pár napra bezárom magam ide, és nem hagyom megzavarni az alkotás folyamatát. Isten adjon erőt ehhez ámen alhamdulillah oh yeah.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése